Bors Online

2014. október 31., péntek - Farkas

Újrafagyasztható az Északi-sark

2012.12.23. 09:00 | M. G.
Északi-sark újrafagyasztható vészhelyzet környezetvédő globáli katasztrófa
Megállítható az északi-sarki jég drámaian felgyorsult olvadása. Az Arktisz újrafagyasztható, s beavatkozás nem is kerülne túl sokba, állítja a világ egyik legismertebb jégkutatója.

Hiába kampányolnak a legnagyobb hollywoodi sztárok bevetésével is a környezetvédők az Arktisz megmentéséért, a sarkvidék jege példátlan gyorsasággal olvad. A tudósok tavaly még „csak” 2020 nyarára jelezték előre azt a határidőt, mire az északi-sarki jégsapka elolvad, ám idén szeptemberben kiderült, hogy a folyamat egyre gyorsabb. Az Északi-sark jegének vastagsága már csupán fele annak, amit az 1980-as években jegyeztek.

– Globális katasztrófával fenyeget az északi-sarki jég drámaian felgyorsult olvadása – nyilatkozta akkor Peter Wadhams professzor. A vezető jégkutató szerint 2016-ban jégmentes sarkvidéki nyárra, a továbbiakban pedig szörnyű következményekre számíthatunk. – Ha ez megtörténik, az óceán és a tengerfenék hőmérséklete is megnő, ami az utolsó jégkorszakból megmaradt és hatalmas mennyiségű metángázt csapdába ejtő sarki, örökké fagyott talaj olvadásához vezet. Az üvegházhatású metán felszabadulása pedig újabb nagy lendületet ad a globális felmelegedésnek.

Aprópénzből megállítható az Arktisz drámai olvadása
Aprópénzből megállítható az Arktisz drámai olvadása

Neves kollégája, a kanadai David Keith, a Harvard alkalmazott fizikaprofesszora szerint azonban van megoldás az Északi-sark újrajegesítésére, és így a globális felmelegedés egyik legfontosabb negatív következményének kezelésére – az ötlet kulcsa fényvisszaverő részecskék légkörbe juttatása. Ezt a módszert már 2007 óta jól ismeri a tudományos világ. Lényege, hogy a fényvisszaverő részecskéket úgy juttassák a légkörbe, hogy azok a sarkvidék felé tűző napsugarak „útjába álljanak”, s ezáltal erősségüket valamelyest csökkentsék.

– A kísérleteink azt bizonyították, hogy ezzel a módszerrel az Északi-sark olvadása egészen biztosan megállítható, mi több, a jégtakaró nagy valószínűséggel ismét vastagabbá válna – mondta a tudós, aki szerint ehhez csak fél százalékkal kevesebb napfényre lenne szükség.

– Az egész nem is kerülne sokba: évente nyolcmilliárd dollárból megvalósítható a projekt, ehhez bármelyik jelentősebb nemzet könnyen meg tudná teremteni a forrásokat. A legkeményebb kérdés ebben a témában tehát jellemzően nem technikai, hanem az, hogy milyen bolygót akarunk: élhetőt vagy halálra ítéltet?